A románoknak üzenjük és mutatjuk: Székelyföld márpedig létezik!
A marosvásárhelyi táblabíróság szerint Székelyföld az etnikai jellege miatt nem lehet turisztikai célpont - a testület ezt abban az ítéletben írta, melyben február 4-én jogerősen elutasította a Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség bejegyzését. A szövetség most hozta nyilvánosságra a bírósági indoklást közösségi oldalán.
A táblabíróság közölte, hogy a szövetség olyan térség turizmusának a népszerűsítésére alakult, amely három különböző megye településeit tömöríti "kizárólag etnikai alapon". A bíró szerint ez ellentmond annak az alkotmánycikkelynek, amely szerint Románia területét adminisztratív szempontból megyék, városok és községek alkotják. A bíróság szerint az ellentmondás akkor is fennáll, ha a kérvényező nem közigazgatási egységként, hanem turisztikai célpontként tekint Székelyföldre.
A táblabíróság szerint az alapfokon eljáró Hargita megyei törvényszék helyesen állapította meg, hogy "Székelyföld régió nem létezik, ezért nem is lehet turisztikai célpontként népszerűsíteni".
A Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség létrehozását 14 Hargita, Kovászna és Maros megyei turisztikai és vidékfejlesztési egyesület kezdeményezte tavaly októberben azzal a céllal, hogy székelyföldi turisztikai célpontokat népszerűsítsen Romániában és külföldön. A Székelyföld szó használatát a kérést megvizsgáló ügyész kifogásolta, aki szerint a megnevezés alkotmányellenes. A kezdeményezők a kifejezést Székelyföld turisztikai úti célra változtatták, de kérésüket így sem fogadta el a törvényszék.
Nincs, vagy mégis van?
Romániában csak a Székelyföld történelmi régió megnevezése ellen lépnek fel a hatóságok. A román ügyészség legutóbb a kézdivásárhelyi állítólagos merényletkísérlettel kapcsolatos tájékoztatásában az "úgynevezett Székelyföld" kifejezést használta, arra utalván, hogy ilyen közigazgatási egység nincsen.
Románia más történelmi régióinak a megnevezése mindennapos például a televíziók időjárás-jelentéseiben, és állami hivatalok is viselik közigazgatásilag nem létező történelmi régiók neveit. A Belügyminisztérium alárendeltségében működő katasztrófavédelem (ISU) egységei az ország több megyéjében a régió történelmi nevét viselik. Létezik például Bánsági, Körös vidéki és Dobrudzsai Katasztrófavédelmi Felügyelőség.
