Zuhanás a miskolci reptéren: maradt az ítélet
Helybenhagyta a Miskolci Törvényszék másodfokú tanácsa a Miskolci Járásbíróság által meghozott elsőfokú ítéletet annak a vádlottnak az ügyében, aki vitorlázó repülőgép oktatóként tanítványával együtt zuhant le a miskolci repülőtéren 2020 júliusában.
A járásbíróság által megállapított tényállás szerint a vádbeli nap délelőttjén a terhelt vitorlázó repülőgép oktatást tartott a sértett és más növendékek részére ún. csörlőüzemű felszállással. A jármű első ülésében a sértett nő növendékként, a hátsó ülésben a vádlott férfi ült oktatóként. A vádlott nem a szabályoknak megfelelően hajtotta végre a felszállási manővert: a földön guruláskor elmulasztotta a magassági kormányt kissé előre nyomva tartani, majd az elemelkedést követően azonnal meredek emelkedési pályára állt. Ennek következtében a szárnyakon intenzív légerő-növekedés keletkezett, amely olyan terhet jelentett a csörlőaggregátor számára, hogy motorjának fordulatszáma nem tudott növekedni.
E meredek repülési pályán nem állt rendelkezésre a szükséges előrehaladási sebesség, így a gép kb. 15-20 méter magasságig emelkedett. Ekkor a csörlőaggregátor motorja műszaki hiba miatt leállt és a vontatás megszűnt. A repülőgép sebessége ezért az irányíthatósághoz nélkülözhetetlen érték alá csökkent, a vádlott azonban elmulasztotta a siklópályára kormányzást. A repülő szabadesésbe kezdett, az ekként megnövekedett sebesség hatásosabbá tette a terhelt számára a magassági kormány működtetését, így a szabadesés szöge laposabbá vált, de a légi jármű így is a földhöz csapódott. A sértett növendék maradandó fogyatékossággal gyógyuló, súlyos sérüléseket, míg az oktató maga is nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A szakértői bizonyítás alapján megállapítható volt, hogy a baleset és a csörlő meghibásodása között nincs okozati összefüggés.
Az elsőfokú bíróság a vádlottat maradandó fogyatékosságot eredményező légi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétségében mondta ki bűnösnek, és ezért őt két évre próbára bocsátotta. Súlyosító körülményként értékelte a vádlott kettős szabályszegését, ezzel szemben azonban számos enyhítő körülmény állt: a férfi életkora, büntetlen előélete, kifogástalan légi közlekedési magatartása, gondatlanságának enyhébb foka, a jelentős időmúlás, illetve az is, hogy maga is súlyosan megsérül.
Az ítélettel szemben az ügyész súlyosítás, míg a vádlott és védője felmentés érdekében fellebbezett.
A Miskolci Törvényszék fellebbviteli tanácsa a másodfokú eljárásban felvett bizonyítás alapján a megállapított tényállást kis részben kiegészítette, ezzel együtt azonban osztotta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját mind a vádlott büntetőjogi felelőssége, mind az alkalmazott joghátrány tekintetében, ezért az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
