Seszták Miklós letartóztatását meghosszabbították
Meghosszabbította a bíróság Seszták Miklós kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, volt nemzeti fejlesztési miniszter letartóztatását szerdán.
A Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája január 30-áig meghosszabbította a hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) előtt folyamatban lévő büntetőügyben Seszták Miklós letartóztatását - írták.
A letartóztatás meghosszabbítását az NVVH a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítási eljárás veszélyeztetésének különös indokaira figyelemmel indítványozta; a bíróság az indítványt megalapozottnak találta.
A védő elsődlegesen a kényszerintézkedés megszüntetését, másodlagosan ingatlanra korlátozott bűnügyi felügyelet elrendelését kérte, 300 millió forint óvadék letételének egyidejű indítványozása mellett.
A bíróság a bizonyítási eljárás befolyásolásának veszélye mellett immáron annak tényét is megállapította. A nyomozóhatóság a terhelt lakóhelyén tartott kutatás alkalmával üres páncélszekrényeket talált, melyekben a rendelkezésre álló adatok szerint a gyanúsított 9 milliárd forint készpénzt tartott, azok elrejtéséről pedig a kihallgatását megelőzően gondoskodhatott. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy vagyonelkobzás alá eső dolgot elrejtett. A bizonyítási eljárás veszélye körében rögzítette a bíróság, hogy az eljárás során kihallgatandó személyek befolyásolásának lehetőségén túl, közeli és reális annak a veszélye is, hogy a terhelt további, eddig még a hatóságok által fel nem derített vagyon elrejtésére törekedne.
A Központi Nyomozó Főügyészség a Volánbusz Zrt.-t érintő személyszállítási szolgáltatás elvégzésével és autóbuszok beszerzésével kapcsolatos milliárdos vesztegetési ügyben folyó nyomozás kiterjed Seszták Miklósra, aki 2014 és 2018 között nemzeti fejlesztési miniszter volt.
A nyomozás adatai alapján feltételezhető, hogy a volt miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek képviselőjétől – közvetítőn keresztül – összesen több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át 2015 és 2018 között.
Egy építőipari beruházásokkal foglalkozó cégcsoport képviselője - a reménybeli állami megrendelések fejében – emellett felajánlotta, hogy minden beruházás után az egyes szerződésekben meghatározott vállalkozói díj 10 százalékát – közvetítő közreműködésével – visszajuttatja a politikusnak. A kérdéses cégcsoport 2015 és 2018 között több kiemelt állami beruházást nyert el, amellyel összefüggésben több mint egymilliárd forint jogtalan előnyt juttatott a volt fejlesztési miniszternek - írta a főügyészség.
Közlésük szerint mindezeken túl a volt fejlesztési miniszter a Nemzeti Sportközpontok által kiírt számos uszoda- és tornaterem-beruházás kapcsán a fejlesztésben érdekelt cég képviselőjétől összesen mintegy 270 millió forint jogtalan előnyt kapott.
A politikus cselekménye hétrendbeli vezető beosztású hivatalos személy által, hivatali helyzetével visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének és hatrendbeli, önálló intézkedésre jogosult személy által, bűnszövetségben és üzletszerűen, bűnsegédként elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettének megállapítására látszik alkalmasnak – tudatta a főügyészség.
A Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) szeptember 28-án átvette az ügyet. Ezen a napon az Országgyűlés felfüggesztette Seszták Miklós mentelmi jogát. A Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája szeptember 30-án elrendelte Seszták Miklós letartóztatását.
Október 6-án a KDNP bejelentette, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának azonnali vizsgálatát követeli az ügyben, mivel parlamenti képviselőt nem lehet megfigyelni mentelmi joga miatt. Október 7-én a Központi Nyomozó Főügyészség elismerte, hogy Seszták Miklóssal szemben bírói és ügyészi engedélyhez nem kötött leplezett eszközt - úgynevezett rejtett figyelést - alkalmazott, de arra megvolt a jogi alapja.
